Idén július 4. és 6.-a között rendezik meg a 26. észt dalos és táncünnepet. Erőltetett párhuzamot állítva azt mondhatnánk, hogy ez az ünnep Észtország március 15-éje. A nyelv és a kultúra évszázadokon keresztül való életben tartását, majd a XIX. század közepétől a nemzeti öntudatra ébredést jelképezi az ünnep. Az időnként nem is teljesen sikertelen parasztlázadásokat leszámítva 800 éven keresztül az észt ellenállás legfontosabb "fegyvere" a nyelv és a kultúra megőrzése volt, melyben különösen fontos szerep jutott a népmeséknek és a népdaloknak.

Songf.jpg

Az első Dalosünnepre 1869-ben került sor Tartuban. A XIX. században Észtország az Orosz Birodalom egy tartománya volt, amelyet az orosz fennhatóságot elismerő balti német arisztokrácia és nemesség uralt. Az észtek gyakorlatilag egy kettős elnyomás alatt éltek. A fesztivál megszervezése az észt nemzeti öntudatra ébredés csúcspontját jelentette. 1879 és 1910 között összesen 10 ilyen fesztivál került megrendezésre, majd amikor Észtország 1918 után először kivívta függetlenségét kialakult az a gyakorlat, hogy a fesztivált ötévente rendezik meg.

songf3.jpg

A második világháború megszakította ezt a hagyományt, de 1947-ben újraindult. A szovjet időkben a hatalom megpróbálta a rendezvényt a maga képére alakítani. Orosz és forradalmi dalokat akartak inkább énekeltetni, de az észtek kijátszották ezt és a "Mu isamaa on minu arm" (Apáim országa, a föld amit szeretek) című dal valahogy átment a sztálini cenzúrán és a sok mozgalmi dal között amolyan félhivatalos nemzeti himnuszként énekelték ezt az észtek, kifejezve függetlenségi törekvéseiket. Ezek a kis játszmák, a dalolásba és táncolásba csomagolt csendes ám konok ellenállás adja a súlyát a fesztiválnak, ami a mai napig igen népszerű, és az észt nemzeti összetartozás kifejezője. Az 1988-as "daloló forradalom" is erre a hagyományra épült, akkor az észtek majd harmada, mintegy 300.000 ember vett részt a megmozduláson.

songf2.jpg

A fesztivál manapság is grandiózus. 18.000 ember énekel egyszerre az összesített kórusban és mindent egybeszámolva olyan 25-30.000 fellépője van a rendezvénynek, ami a 100.000 fő befogadására is alkalmas ún. Dalosmezőn kerül megrendezésre. (A Dalosmező, ami nem más mint egy nagy szabadtéri színpad, amúgy éppen a tallinni magyar nagykövetséggel szemben van).

2003-ban az UNESCO  a fesztivált a világörökség részéve nyilvánította. További információk érhetők el a fesztiválról angol nyelven a rendezvény hivatalos honlapján: http://2014.laulupidu.ee/en/

 

Szerző: Zsoolt  2014.07.04. 10:34 Szólj hozzá!

Címkék: Észtország Dalosünnep Laulupidu

A bejegyzés trackback címe:

http://tallinnban.blog.hu/api/trackback/id/tr976472393

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.