A bejegyzés rövid összefoglalója azoknak, akik időhiányban szenvednek:

- EU nyomásra Litvánia 2009-ben zárta be utolsó, régi típusú, szovjet nukleáris reaktorát.

- Ezek a reaktorok korábban jelentékeny export lehetőséget biztosítottak Litvániának. A lezárás után áramigényének 60%-át importálni volt kénytelen a balti állam.

- Új atomerőmű építéséről született döntés 2007-ben, a három balti állam és Lengyelország részvételével. A lengyelek nem sokkal később visszaléptek.

- A beruházásra kiírt tenderen a GE Hitachi került ki győztesen, orosz beruházó meghívásra sem kerül. A projekt célja az orosz energiafüggőség csökkentése, az elektromos áram esetében teljes felszámolása.

2007-ben a litván elektromos áram igény 70%-át biztosították az akkor még működő szovjet reaktorok úgy, hogy 1,4 milliárd kWh áram még exportra is jutott. Az ország gázszükségletét 90%-ban orosz importból fedezik jóval magasabb árom, mint amit más EU tagállamok fizetnek. A régi, szovjet reaktorok (EU nyomásra történő) 2009-es leállításával az ország elektromos áram igényét is 60%-ban importból fedezik. Összességében a balti államok energiaigényének 80%-át orosz forrásból elégítik ki.

Ezen a balti államok erőteljesen változtatni szeretnének, a következő ütemben csökkentve az orosz energiafüggőséget:

2012 - 80%

2016 - 55%

2020 - 35%

A függés felszámolását egy tervezett új atomerőműn felül egy új folyékony gáztározó építésével és az elektromos hálózat Skandináviával illetve Nyugat-Európával való összekötésével kívánják elérni. A gáztároló 2014-es átadásától a litvánok orosz gáz exportjuk 50%-os csökkenését várják. 2007-től kezdődően mindhárom balti ország elektromos hálózata a Balti-tenger alatt összeköttetésre került a skandináv rendszerrel (Estlink-1) valamint a teljes energiaszektorra vonatkozó balti összefogás jött létre. Ennek keretében további európai hálózatok állnak majd fel Lengyelországgal (LitPol Link), Svédországgal (NordBalt) illetve egy második finn vezetéken keresztül (Estlink-2).

Az összefogás keretében tervezik építeni az új atomerőművet is a litván Visaginasban. Amíg az elkészül 2020 körül, már addig is a fent említett új vezetékeken keresztül az oroszok helyett Európából kívánják a balti államok megoldani áramimportjukat, nullára csökkentve az orosz behozatalt 2016-ra.

Egy új 3200 MWe kapacitású atomerőmű létrehozására a balti országok és Lengyelország 2007-ben kötöttek megállapodást, a következő évben létre is jött a beruházás lebonyolítására szervezett projekt cég. Egy korábbi sikertelen pályáztatást követően 2011-ben két pályázó (Westinghouse és GE Hitachi) közül az utóbbi nyerte el a beruházás jogát. Orosz beruházó meghívása szóba se került.

Még ugyanebben az évben Lengyelország visszalépett az együttműködésből és 2012 májusában került aláírásra a beruházásról szóló szerződés. Az újonnan létrejövő erőmű tulajdonjogából a beruházó Hitachi 20%-ban részesedik, Lettország és Észtország 20-22% százalékkal míg a litvánoké 38%. Lettország és Észtország 1-1 milliárd euróval szállt be a a beruházás mintegy 4,92 milliárd eurósra tervezett költségeibe.

Fontos fejlemény, hogy 2012-ben Litvániában nem ügydöntő népszavazást tartottak a beruházásról, amin a résztvevők 63%-a elutasította azt. Azóta kormányváltás is történt (a népszavazást a korábbi ellenzék kezdeményezte) és amennyiben az új litván kormány kihátrál a beruházás mellől, a fentiekben részletezett orosz függősség érintetlen marad. Sokan úgy gondolják, hogy minden kardcsörtetés ellenére ezt az új litván kormány nem fogja megkockáztatni.

Szintén rendkívül informatív, hogy a litván erőműtervek tárgyalásával párhuzamosan az oroszok szintén új atomerőmű tervezésébe kezdtek a területileg hozzájuk tartozó Kalinyingrádban a nálunk is reflektorfénybe került Roszatom részvételével. A kalinyingrádi projekt arra alapozott, hogy majd a litvánok fogják megvásárolni az itt termelt áramot, azonban a leköszönő litván kormányzat ezt nem tartotta valószínűnek, sőt, környezetvédelmi szempontból kifogást emeltek a határaiktól mindössze 10 km-re, Vilniustól a fővárostól pedig 200 km-re lévő beruházás ellen. A lengyelek szintén egyértelművé tették, hogy nem kívánnak áramot vásárolni az új orosz erőműtől és hasonlóan nyilatkoztak a németek is. Ennek hatására 2013 júniusában az orosz beruházó felfüggesztette a kalinyingrádi beruházás végrehajtását.

Lett helyette a Roszatomnak egy új partnere tegnaptól, Magyarország miniszterelnöke személyében....

A bejegyzésben található adatok és információk forrása: www.world-nuclear.org