Amikor elkezdtem ezt a blogot, azt terveztem saját felfedezéseim mentén írok majd társadalomról, gazdaságról, kultúráról, fejlődésről, fejlesztésről. Egy gyorsan fejlődő demokráciáról.
Az élet felülírja a terveket. Nem jön át nekem a sajtóból, hogy Magyarországon miként csapódik le az orosz-ukrán konfliktus, de Észtországban nagyon komoly aggodalommal figyelik az eseményeket. Egy gyors bejegyzés erejéig összefoglalom miképpen reagál a helyi sajtó:
Az észt állami média ERR (Eesti Rahvusringhääling) egy orosz politikai elemzővel készített litván interjút idézve arra hívja fel a figyelmet, hogy Grúzia és Ukrajna után Putyin elnök következő célpontja a Balti országok lesznek. Az elemző véleménye szerint mind az USA, mind pedig az EU tétlenül szemlélik az eseményeket, a térségben Oroszország azt tesz, amit csak akar. Nincs jelenleg olyan karakán politikai akarat és főleg olyan politikus, aki meg tudná állítani a kelet-európai visszarendeződés folyamatát egy újjáéledő orosz birodalom árnyékában.
Ugyanez a lap egy Észtországban élő ukrán nemzetközi szakértővel készített interjút, aki szerint a mostani krími események kísértetiesen hasonlítanak a balti országok 1940-es annektálására. (Az akkor már több mint két évtizede független országként létező Észtországba egyetlen puskalövés nélkül özönlöttek be a szovjet csapatok, mondván a helyiek kérésére, a fasiszta fenyegetéstől védik meg az országot.) Ebben az interjúban amúgy leginkább arról van szó, hogy a szakértő szerint a 150.000-res ukrán hadsereg képes lenne megvédeni az országot, az orosz haderők véleménye szerint nincsenek olyan állapotban, hogy bonyolultabb, hosszabb ideig tartó hadműveleteket megengedjenek maguknak. Szerinte ide azért nem lesz elegendő egy a grúziaihoz hasonló gyors kiruccanás. De mivel a hadsereg gyakorlatilag nem hallat magáról az elemző véleménye szerint sajnos a félelem nagyobb az elszántságnál, és így az ország előre feladja pozícióit.
Arra is felhívja a figyelmet ugyanakkor, hogy a Janukovics elnök irányítása alatt álló Ukrán hadseregben a Kreml rengeteg emberét megtalálhatjuk, akik érdemben akadályozhatnák az esetleges katonai műveletek sikerét.
A észt kormánykoalíció kisebbik pártja (a konzervatív IRL) demonstrációt szervezett mára a Tallinni Orosz Nagykövetség épülete elé Ukrajna támogatására. A nagyobbik kormányzó párt (a liberális nacionalista Reform Párt) éppen ma tartja közgyűlését, amin a párt alapítója, korábbi elnöke Siim Kallas meglehetősen tüzes hangú beszédében tette világossá, hogy minden észt politikusnak egyértelműen el kell döntenie kinek az oldalára áll.
A maga (maguk) részéről rögtön le is szögezte, hogy a független, demokratikus Ukrajna pártján van, és hogy soha többé nem szabad megengedni, hogy az 1940-es eseményekhez hasonló dolgok történjenek. A köztársasági elnök ünnepi beszédéhez hasonlóan ő is leszögezte, hogy a NATO és EU csatlakozzással a Balti országok függetlensége még mindig nem lefutott ügy. A világ nem biztonságosabb, hanem veszélyesebb lett.
Növelni kell a védelmi képességeket a Baltikumban. A biztonságpolitika nem lehet kicsinyes hazai politikai játszmák áldozata. Ez nem retorikai kérdés, amit kandalló előtt ülve fotelből lehetne megvitatni. Ugyanakkor a hisztériát is kerülni kell, itt az nyer, aki átlátja, mi is folyik itt valójában, és képes megtenni a szükséges lépéseket, ha kell azonnal.
Az utolsó 100 komment: