Vita van Észtországban arról, hogy jó dolog-e teljesen elutasítani állampapírok kibocsátását. Az észt államadósság mértéke a legalacsonyabb Európában mindössze 9,4% és az ország 2002 óta nem bocsátott ki állampapírokat. Az alábbi ábra az államadósság mértékét hasonlítja össze Észtország, Görögország és az eurózóna országainak esetében. (A bloomberg cikke angolul itt olvasható a témában)
Az észtek ezerszer inkább sanyargatják magukat (fizetések akár nominális csökkentése) minthogy bármilyen módon lazuljon a pénzügyi fegyelem. A görög és általában a déli államok eladósodottságának példájára hivatkoznak, azonban sokak szerint azért a ló másik oldalára sem kéne esni.
Nyugat-európai társaikhoz képest az észtek annyival jobb helyzetben vannak, hogy fejlesztési pénzek azért bőségesen jönnek ide. Az EU strukturális alapjain keresztül. Ha úgy vesszük, infrastukturális fejlesztésekre és innovációra hitelt azért nem kell felvenniük, mert az EU pénzek bőségesen jönnek. Folyó költségek kiadására pedig elvből nem vesznek fel hitelt, akkor inkább a "krumpli haját eszik", ahogy ők fogalmaznak.
Csakhogy az EU pénzeknek valószínűleg hamarosan vége van, ugyanis az ország gazdasági fejlettsége elérte az EU 73%-át, 75% fölött megszűnik a jogosultság a strukturális alapok használatára. Észtország hamarosan az EU nettó befizetőjévé válik.
Vannak vélemények, miszerint az EUs pénzeket államkötvények kibocsátásával kéne felváltani, megengedni egy magasabb mértékű eladósodást, mert a fejlesztésekre még igen nagy szükség lenne továbbra is. Messze nem tekinthető befejezettnek az infrastuktúra (Tallinn útjai sok helyen a Szentendrei út 10 évvel ezelőtti állapotát idézik, nincs egy autópálya, ami végigérne két város között), és habár az általános gazdasági fejlettség tényleg egyre inkább közelíti az EUs átlagértéket a versenyképesség és a termelékenység még sok kívánnivalót hagy magaután. Egy észt munkaóra még mindig fele akkora értéket termel mint egy finn munkaórája, további jelentős innovációra, oktatásra és infrastruktúrális beruházásra van szükség a felzárkózáshoz és a fejlődés fenntartásához.
