Másodszor futok bele abba, ahogy a NOL.hu tálalja Magyarország Tallinni Nagykövetségének bezárását, illetve az arra adott észt reakciót, miszerint Észtország is bezárja nagykövetségét Budapesten.
Előrebocsátom, hogy a lépés szerintem is barátságtalan, számomra személyesen valószínűleg a jövőben gondokat is fog okozni ügyintézéseknél. Mégsem hagy nyugodni az, ahogyan a NOL.hu a maga pillanatnyi érdekei mentén számol be az eseményekről, azt a látszatot keltve mintha valami megdöbbenés és felháborodás hullám futna végig Észtországon.
Én ugyanis ehhez képest úgy látom, hogy:
Észtországban nagyjából senkit nem érdekel a magyar követség bezárása.
És amikor ezt mondom, akkor úgy értem, hogy a helyzet még annál is rosszabb, mint ahogy a NOL.hu leírja. Magyarország egész nyugodtan lehúzhatja magát akár a WC-n (nagyjából ez most a program), ez Észtországban olyan sok reakciót nem fog kiváltani.
Kulturálisan tényleg nagyon erősek a szálak, a magyaroknak nagy respektje van Észtországban. Azonban gazdasági, politikai téren nincs érdemi kapcsolat a két ország között. Az észt gazdaság és társadalompolitika teljes egészében Finnország és az eurorégió országai felé fordul. Sokszor azt is érzem, hogy az észteket zavarja amikor kelet-európai vagy poszt-szovjet jelzővel látják el az országukat. Ők magukat észak-európainak tekintik. Ez az elzárkózás nem célzottan Magyarországnak szól, az észtek a lettekről és litvánokról sem akarnak hallani, engem megdöbbent, hogy mennyire nincs kapcsolatuk (pl. az egyetemen) saját szomszédaikkal. Napjaink politikai fejleményeit tekintve pedig a két ország annak ellenére nincs egy lapon sem, hogy elvileg mindkét országban jobboldali irányultságú kormány van hatalmon. Az észt jobboldal azonban nem kereszténydemokrata-konzervatív módon hanem liberális vonalon jobboldali inkább.
Amikor politika kerül beszélgetéseim során szóba, akkor általában nagyon ködösen, elnagyoltan hallottak csak valamit a mostani magyar közállapotokról. Én még olyan észttel nem találkoztam, aki tudta volna Orbán Viktor nevét, vagy bármit is a magyarországi fejleményekről. Halászbástya, gulyás leves, finnugorok vagyunk. Mindig pozitív színben beszélnek az országról, rendezvényeken Magyarországot, mint a legnagyobb finnugor országot szokták bemutatni. Kritikaként elmondják, akik jártak már nálunk, hogy mi túl hangosak és heves vérmérsékletűek vagyunk. Örökké pusziszkodni is akarunk. Közhelyek a köbön, valójában fingunk nincs egymásról.
A tallinni magyar nagykövetség bezárásáról érdemi hírek nem nagyon jelentek meg az országos észt sajtóban. A budapesti észt nagykövetség bezárásáról azonban mindkét nagy napilap online verziója is beszámolt, az egyik angol nyelven is. Mindkét hír tömör, rövid közlemény volt, azzal a szöveggel, hogy az észt külügyminisztérium átrendezi portfólióját. Azt már nem jegyezték meg, hogy ez szóról szóra ugyanaz a szöveg, amivel a magyarok előálltak. Ami itt történt az szerintem egy nagyon jellemző észt reakció.
Magyarországon általában az van, hogyha van egy hír, ami mondjuk reakciókat vált ki, akkor az egy harsány reakció. Publicisztikák jelennek meg, végigfut az egész az online sajtón és az azokra kapaszkodó blogoszférán. Jobbról balról, alulról felülről, Tamás Gáspár Miklóstól Raksányi Gellértig végigfut mindenki tollán a sztori míg végül Török Gábor megmondja a semmit. Ehhez képest a hűvös Észtországban nincs ilyen érzelmi élete a dolgoknak, de ez nem jelenti azt, hogy el van felejtve. Sőt. Az észtek rövid, pár mondatos hír formájában lehozták, hogy bezárják a budapesti nagykövetségüket. Az indoklás szóról szóra ugyanaz, mint amivel a magyar kormány indokolta hasonló lépését, azonban ez nincs a cikkben kifejtve, csak a vájt fülűek értik, nincs a szájakba adva mit kell gondolni. Nemes egyszerűséggel megjegyzik, hogy pár hete a magyar kormány hasonlóan döntött. Igazi fricska ez, mert egyszerre van benne, hogy tükröt tartanak a magyaroknak, és az is, hogy különösebben nem izgatja őket a dolog. Az észtekre jellemző módon, botrány nincs, de nem felejtjük el mi történt.
Az észt hírek alatt szereplő kommentárokban nyomát sem találtam a NOL.hu által megénekelt megdöbbenésnek és értetlenségnek. Magyarországon élő észtek persze aggódnak ügyintézésük miatt, de az amúgy sem nagy számú kommentár többsége kb. az a színvonal, hogy "zárjuk be az összes követséget, csak viszik a pénzt". Észtországban is az IQ bajnokok töltenek 24 órát közéleti írások kommentelésével.
Az az igazság, hogy Magyarország messze van. Az észt beruházások 0,12%-a érkezik Magyarországra, a kereskedelmi forgalom 28 millió eurót tesz ki. Politikailag ég és föld a két ország, a távolság miatt azonban nincs súrlódás. Az észteket nem zavarja, hogy a magyarok éppen tönkreteszik saját jövőjüket, az észteket egyedül az zavarja, hogy miért nem élnek már úgy, mint a finnek, mondjuk holnaptól...
